ón
on 、 On 、 ON 、 òn 、 ôn 、 ön 、および őn も参照。
ハンガリー語
[編集]
発音
[編集]語源
[編集]名詞
[編集]ón (複数・主格 ónok)
- 錫。(元素記号: Sn)
格変化
[編集]| 語形変化 (語幹: -o-, 母音調和: 後舌) | ||
|---|---|---|
| 単数 | 複数 | |
| 主格 | ón | ónok |
| 対格 | ónt | ónokat |
| 与格 | ónnak | ónoknak |
| 具格 | ónnal | ónokkal |
| 因格 | ónért | ónokért |
| 変格 | ónná | ónokká |
| 到格 | ónig | ónokig |
| 様格(ként) | ónként | ónokként |
| 様格(ul) | — | — |
| 内格 | ónban | ónokban |
| 上格 | ónon | ónokon |
| 接格 | ónnál | ónoknál |
| 入格 | ónba | ónokba |
| 着格 | ónra | ónokra |
| 向格 | ónhoz | ónokhoz |
| 出格 | ónból | ónokból |
| 離格 | ónról | ónokról |
| 奪格 | óntól | ónoktól |
| 非限定的 所有形単数 |
óné | ónoké |
| 非限定的 所有形複数 |
ónéi | ónokéi |
ónの所有形
派生語
[編集]複合語
[編集]参照
[編集]参考文献
[編集]- ón in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN