öcs
ナビゲーションに移動
検索に移動
ハンガリー語[編集]
発音[編集]
語源[編集]
名詞[編集]
öcs (複数・主格 öcsök)
- 弟。
格変化[編集]
語形変化 (語幹: -ö-, 母音調和: 前舌円唇) | ||
---|---|---|
単数 | 複数 | |
主格 | öcs | öcsök |
対格 | öcsöt | öcsöket |
与格 | öcsnek | öcsöknek |
具格 | öccsel | öcsökkel |
因格 | öcsért | öcsökért |
変格 | öccsé | öcsökké |
到格 | öcsig | öcsökig |
様格(ként) | öcsként | öcsökként |
様格(ul) | — | — |
内格 | öcsben | öcsökben |
上格 | öcsön | öcsökön |
接格 | öcsnél | öcsöknél |
入格 | öcsbe | öcsökbe |
着格 | öcsre | öcsökre |
向格 | öcshöz | öcsökhöz |
出格 | öcsből | öcsökből |
離格 | öcsről | öcsökről |
奪格 | öcstől | öcsöktől |
非限定的 所有形単数 |
öcsé | öcsöké |
非限定的 所有形複数 |
öcséi | öcsökéi |
öcsの所有形
派生語[編集]
複合語[編集]
参考文献[編集]
- öcs in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN