elbúcsúzik

ハンガリー語

発音

• IPA(?): /ˈɛlbuːt͡ʃuːzik/, /ˈɛlbuːt͡ʃuzik/
• 分綴: el‧bú‧csú‧zik

語源

接頭辞 el- +‎ búcsúzik

動詞

elbúcsúzik

1. (自動詞) 別れを告げる、暇（いとま）を告げる。(～に -tól/-től)

   類義語: búcsút vesz, búcsút mond, elköszön

   Elbúcsúztak egymástól. ― 彼ら/彼女らはお互いに別れを告げた。

活用

elbúcsúzik の動詞活用形

			1人称単数	2人称単数(親称)	3人称単数, 2人称単数(敬称)	1人称複数	2人称複数(親称)	3人称複数, 2人称複数(敬称)
直説法	現在	不定活用	elbúcsúzom または elbúcsúzok	elbúcsúzol	elbúcsúzik	elbúcsúzunk	elbúcsúztok	elbúcsúznak
		定活用	自動詞は定活用を使用しない
		2人称目的語	―
	過去	不定活用	elbúcsúztam	elbúcsúztál	elbúcsúzott	elbúcsúztunk	elbúcsúztatok	elbúcsúztak
		定活用	―
		2人称目的語	―
仮定法	現在	不定活用	elbúcsúznék	elbúcsúznál	elbúcsúzna	elbúcsúznánk	elbúcsúznátok	elbúcsúznának
		定活用	―
		2人称目的語	―
命令法	現在	不定活用	elbúcsúzzak  または elbúcsúzzam	elbúcsúzz または elbúcsúzzál	elbúcsúzzon	elbúcsúzzunk	elbúcsúzzatok	elbúcsúzzanak
		定活用	―
		2人称目的語	―
不定詞	elbúcsúzni		elbúcsúznom	elbúcsúznod	elbúcsúznia	elbúcsúznunk	elbúcsúznotok	elbúcsúzniuk
その他分詞等			動名詞	現在分詞	過去分詞	未来分詞	副動詞	可能動詞
			elbúcsúzás	elbúcsúzó	elbúcsúzott	―	elbúcsúzva	elbúcsúzhat

参考文献

• elbúcsúzik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN
• elbúcsúzik in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2022)