kék
ハンガリー語
[編集].jpg)
発音
[編集]語源1
[編集]テュルク諸語より。
形容詞
[編集]kék (比較級 kékebb, 最上級 legkékebb)
格変化
[編集]| 語形変化 (語幹: -e-, 母音調和: 前舌非円唇) | ||
|---|---|---|
| 単数 | 複数 | |
| 主格 | kék | kékek |
| 対格 | kéket | kékeket |
| 与格 | kéknek | kékeknek |
| 具格 | kékkel | kékekkel |
| 因格 | kékért | kékekért |
| 変格 | kékké | kékekké |
| 到格 | kékig | kékekig |
| 様格(ként) | kékként | kékekként |
| 様格(ul) | — | — |
| 内格 | kékben | kékekben |
| 上格 | kéken | kékeken |
| 接格 | kéknél | kékeknél |
| 入格 | kékbe | kékekbe |
| 着格 | kékre | kékekre |
| 向格 | kékhez | kékekhez |
| 出格 | kékből | kékekből |
| 離格 | kékről | kékekről |
| 奪格 | kéktől | kékektől |
| 非限定的 所有形単数 |
kéké | kékeké |
| 非限定的 所有形複数 |
kékéi | kékekéi |
派生語
[編集]複合語
[編集]成句
[編集]名詞
[編集]kék (複数・主格 kékek)
- 青、青色。
- az ég kékje ― 空の青色
格変化
[編集]| 語形変化 (語幹: -e-, 母音調和: 前舌非円唇) | ||
|---|---|---|
| 単数 | 複数 | |
| 主格 | kék | kékek |
| 対格 | kéket | kékeket |
| 与格 | kéknek | kékeknek |
| 具格 | kékkel | kékekkel |
| 因格 | kékért | kékekért |
| 変格 | kékké | kékekké |
| 到格 | kékig | kékekig |
| 様格(ként) | kékként | kékekként |
| 様格(ul) | — | — |
| 内格 | kékben | kékekben |
| 上格 | kéken | kékeken |
| 接格 | kéknél | kékeknél |
| 入格 | kékbe | kékekbe |
| 着格 | kékre | kékekre |
| 向格 | kékhez | kékekhez |
| 出格 | kékből | kékekből |
| 離格 | kékről | kékekről |
| 奪格 | kéktől | kékektől |
| 非限定的 所有形単数 |
kéké | kékeké |
| 非限定的 所有形複数 |
kékéi | kékekéi |
参照
[編集]| fehér | szürke | fekete |
| piros/vörös; karmazsin/bíborvörös | narancssárga; barna | (citrom)sárga; krém-/vajszínű |
| citromzöld | zöld | mentazöld |
| cián/kékeszöld; zöldeskék | azúr(kék)/égszínkék | kék |
| ibolya(sz.); indigó(sz.)/kékeslila | bíbor(sz.)/bordó; lila | rózsaszín |
元々色名ではない語には通常 színű「～色の」や最も近い色名が付加される。一覧表の小さな文字で表される色名はあまり一般的でない。
語源2
[編集]動詞
[編集]kék
参考文献
[編集]- kék in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN