megmagyaráz

ハンガリー語

発音

• IPA(?): /ˈmɛɡmɒɟɒraːz/
• 分綴: meg‧ma‧gya‧ráz

語源

接頭辞 meg- +‎ magyaráz

動詞

megmagyaráz

1. (他動詞) 意図を明らかにする、説明する。

   未完了相: magyaráz

活用

megmagyaráz の動詞活用形

			1人称単数	2人称単数(親称)	3人称単数, 2人称単数(敬称)	1人称複数	2人称複数(親称)	3人称複数, 2人称複数(敬称)
直説法	現在	不定活用	megmagyarázok	megmagyarázol	megmagyaráz	megmagyarázunk	megmagyaráztok	megmagyaráznak
		定活用	megmagyarázom	megmagyarázod	megmagyarázza	megmagyarázzuk	megmagyarázzátok	megmagyarázzák
		2人称目的語	megmagyarázlak	―
	過去	不定活用	megmagyaráztam	megmagyaráztál	megmagyarázott	megmagyaráztunk	megmagyaráztatok	megmagyaráztak
		定活用	megmagyaráztam	megmagyaráztad	megmagyarázta	megmagyaráztuk	megmagyaráztátok	megmagyarázták
		2人称目的語	megmagyaráztalak	―
仮定法	現在	不定活用	megmagyaráznék	megmagyaráznál	megmagyarázna	megmagyaráznánk	megmagyaráznátok	megmagyaráznának
		定活用	megmagyaráznám	megmagyaráznád	megmagyarázná	megmagyaráznánk	megmagyaráznátok	megmagyaráznák
		2人称目的語	megmagyaráználak	―
命令法	現在	不定活用	megmagyarázzak	megmagyarázz または megmagyarázzál	megmagyarázzon	megmagyarázzunk	megmagyarázzatok	megmagyarázzanak
		定活用	megmagyarázzam	megmagyarázd または megmagyarázzad	megmagyarázza	megmagyarázzuk	megmagyarázzátok	megmagyarázzák
		2人称目的語	megmagyarázzalak	―
不定詞	megmagyarázni		megmagyaráznom	megmagyaráznod	megmagyaráznia	megmagyaráznunk	megmagyaráznotok	megmagyarázniuk
その他分詞等			動名詞	現在分詞	過去分詞	未来分詞	副動詞	可能動詞
			megmagyarázás	megmagyarázó	megmagyarázott	megmagyarázandó	megmagyarázva	megmagyarázhat

派生語

• megmagyarázás
• megmagyarázható
• megmagyarázhatatlan

参考文献

• megmagyaráz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN