szagol

ハンガリー語

発音

• IPA(?): /ˈsɒɡol/
• 分綴: sza‧gol

語源

szag +‎ 接尾辞 "-ol (動詞形成接尾辞)"

動詞

szagol

1. (他動詞) 嗅ぐ。
2. (他動詞, 比喩的に, 口語, 悪事や陰謀など) 気づく、怪しいと思う、容疑をかける、推測する。

活用

szagol の動詞活用形

			1人称単数	2人称単数(親称)	3人称単数, 2人称単数(敬称)	1人称複数	2人称複数(親称)	3人称複数, 2人称複数(敬称)
直説法	現在	不定活用	szagolok	szagolsz	szagol	szagolunk	szagoltok	szagolnak
		定活用	szagolom	szagolod	szagolja	szagoljuk	szagoljátok	szagolják
		2人称目的語	szagollak	―
	過去	不定活用	szagoltam	szagoltál	szagolt	szagoltunk	szagoltatok	szagoltak
		定活用	szagoltam	szagoltad	szagolta	szagoltuk	szagoltátok	szagolták
		2人称目的語	szagoltalak	―
仮定法	現在	不定活用	szagolnék	szagolnál	szagolna	szagolnánk	szagolnátok	szagolnának
		定活用	szagolnám	szagolnád	szagolná	szagolnánk	szagolnátok	szagolnák
		2人称目的語	szagolnálak	―
命令法	現在	不定活用	szagoljak	szagolj または szagoljál	szagoljon	szagoljunk	szagoljatok	szagoljanak
		定活用	szagoljam	szagold または szagoljad	szagolja	szagoljuk	szagoljátok	szagolják
		2人称目的語	szagoljalak	―
不定詞	szagolni		szagolnom	szagolnod	szagolnia	szagolnunk	szagolnotok	szagolniuk
その他分詞等			動名詞	現在分詞	過去分詞	未来分詞	副動詞	可能動詞
			szagolás	szagoló	szagolt	szagolandó	szagolva	szagolhat

類義語

(語義2):

• sejt
• gyanít
• szimatol

派生語

• szagló
• szagolgat
• szagolható

(動詞派生接頭辞を伴って):

• beszagol
• beleszagol
• kiszagol
• megszagol
• odaszagol

成句

• alulról szagolja az ibolyát

参考文献

• szagol in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN