társul

ハンガリー語

発音

• IPA(?): /ˈtaːrʃul/
• 分綴: tár‧sul

語源1

társ +‎ 接尾辞 "-ul (動詞形成接尾辞)"

動詞

társul

1. (自動詞) 関係を築く、仲間になる、交際する、提携する、チームを組む。(～と -val/-vel)

   能動態: társít

活用

társul の動詞活用形

			1人称単数	2人称単数(親称)	3人称単数, 2人称単数(敬称)	1人称複数	2人称複数(親称)	3人称複数, 2人称複数(敬称)
直説法	現在	不定活用	társulok	társulsz	társul	társulunk	társultok	társulnak
		定活用	自動詞は定活用を使用しない
		2人称目的語	―
	過去	不定活用	társultam	társultál	társult	társultunk	társultatok	társultak
		定活用	―
		2人称目的語	―
仮定法	現在	不定活用	társulnék	társulnál	társulna	társulnánk	társulnátok	társulnának
		定活用	―
		2人称目的語	―
命令法	現在	不定活用	társuljak	társulj または társuljál	társuljon	társuljunk	társuljatok	társuljanak
		定活用	―
		2人称目的語	―
不定詞	társulni		társulnom	társulnod	társulnia	társulnunk	társulnotok	társulniuk
その他分詞等			動名詞	現在分詞	過去分詞	未来分詞	副動詞	可能動詞
			társulás	társuló	társult	―	társulva	társulhat

派生語

• társulás
• társulat

語源2

társ +‎ 接尾辞 "-ul (格接尾辞)"

名詞

társul

1. társの単数様格形。

参考文献

• társul in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN