íz
ナビゲーションに移動
検索に移動
ハンガリー語[編集]
発音[編集]
語源1[編集]
名詞[編集]
íz (複数・主格 ízek)
格変化[編集]
語形変化 (語幹: -e-, 母音調和: 前舌非円唇) | ||
---|---|---|
単数 | 複数 | |
主格 | íz | ízek |
対格 | ízt | ízeket |
与格 | íznek | ízeknek |
具格 | ízzel | ízekkel |
因格 | ízért | ízekért |
変格 | ízzé | ízekké |
到格 | ízig | ízekig |
様格(ként) | ízként | ízekként |
様格(ul) | — | — |
内格 | ízben | ízekben |
上格 | ízen | ízeken |
接格 | íznél | ízeknél |
入格 | ízbe | ízekbe |
着格 | ízre | ízekre |
向格 | ízhez | ízekhez |
出格 | ízből | ízekből |
離格 | ízről | ízekről |
奪格 | íztől | ízektől |
非限定的 所有形単数 |
ízé | ízeké |
非限定的 所有形複数 |
ízéi | ízekéi |
ízの所有形
関連語[編集]
派生語[編集]
複合語[編集]
語源2[編集]
語源に議論あり:
名詞[編集]
íz (複数・主格 ízek)
格変化[編集]
語形変化 (語幹: -e-, 母音調和: 前舌非円唇) | ||
---|---|---|
単数 | 複数 | |
主格 | íz | ízek |
対格 | ízt | ízeket |
与格 | íznek | ízeknek |
具格 | ízzel | ízekkel |
因格 | ízért | ízekért |
変格 | ízzé | ízekké |
到格 | ízig | ízekig |
様格(ként) | ízként | ízekként |
様格(ul) | — | — |
内格 | ízben | ízekben |
上格 | ízen | ízeken |
接格 | íznél | ízeknél |
入格 | ízbe | ízekbe |
着格 | ízre | ízekre |
向格 | ízhez | ízekhez |
出格 | ízből | ízekből |
離格 | ízről | ízekről |
奪格 | íztől | ízektől |
非限定的 所有形単数 |
ízé | ízeké |
非限定的 所有形複数 |
ízéi | ízekéi |
ízの所有形
派生語[編集]
参考文献[編集]
- (味、ジャム): íz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN
- (継ぎ目、ジョイント): íz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN
- ([方言、廃語]口腔または歯の病気): íz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN