nyilvántart

ハンガリー語

発音

• IPA(?): /ˈɲilvaːntɒrt/
• 分綴: nyil‧ván‧tart

語源

nyilván + tart

動詞

nyilvántart

1. (他動詞) 記録に留める、記録に残す。

活用

nyilvántart の動詞活用形

			1人称単数	2人称単数(親称)	3人称単数, 2人称単数(敬称)	1人称複数	2人称複数(親称)	3人称複数, 2人称複数(敬称)
直説法	現在	不定活用	nyilvántartok	nyilvántartasz	nyilvántart	nyilvántartunk	nyilvántartotok	nyilvántartanak
		定活用	nyilvántartom	nyilvántartod	nyilvántartja	nyilvántartjuk	nyilvántartjátok	nyilvántartják
		2人称目的語	nyilvántartalak	―
	過去	不定活用	nyilvántartottam	nyilvántartottál	nyilvántartott	nyilvántartottunk	nyilvántartottatok	nyilvántartottak
		定活用	nyilvántartottam	nyilvántartottad	nyilvántartotta	nyilvántartottuk	nyilvántartottátok	nyilvántartották
		2人称目的語	nyilvántartottalak	―
仮定法	現在	不定活用	nyilvántartanék	nyilvántartanál	nyilvántartana	nyilvántartanánk	nyilvántartanátok	nyilvántartanának
		定活用	nyilvántartanám	nyilvántartanád	nyilvántartaná	nyilvántartanánk	nyilvántartanátok	nyilvántartanák
		2人称目的語	nyilvántartanálak	―
命令法	現在	不定活用	nyilvántartsak	nyilvántarts または nyilvántartsál	nyilvántartson	nyilvántartsunk	nyilvántartsatok	nyilvántartsanak
		定活用	nyilvántartsam	nyilvántartsd または nyilvántartsad	nyilvántartsa	nyilvántartsuk	nyilvántartsátok	nyilvántartsák
		2人称目的語	nyilvántartsalak	―
不定詞	nyilvántartani		nyilvántartanom	nyilvántartanod	nyilvántartania	nyilvántartanunk	nyilvántartanotok	nyilvántartaniuk
その他分詞等			動名詞	現在分詞	過去分詞	未来分詞	副動詞	可能動詞
			nyilvántartás	nyilvántartó	nyilvántartott	nyilvántartandó	nyilvántartva	nyilvántarthat

派生語

• nyilvántartás

参考文献

• nyilvántart in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN