rejtőzik

ハンガリー語

異表記・別形

• rejtezik (古用法、文章語)

発音

• IPA(?): /ˈrɛjtøːzik/
• 分綴: rej‧tő‧zik

語源

rejt +‎ 接尾辞 "-őzik (再帰動詞形成接尾辞)"

動詞

rejtőzik

1. (自動詞, 人や動物) 隠れる、潜伏する、潜む。

活用

rejtőzik の動詞活用形

			1人称単数	2人称単数(親称)	3人称単数, 2人称単数(敬称)	1人称複数	2人称複数(親称)	3人称複数, 2人称複数(敬称)
直説法	現在	不定活用	rejtőzöm または rejtőzök	rejtőzöl	rejtőzik	rejtőzünk	rejtőztök	rejtőznek
		定活用	自動詞は定活用を使用しない
		2人称目的語	―
	過去	不定活用	rejtőztem	rejtőztél	rejtőzött	rejtőztünk	rejtőztetek	rejtőztek
		定活用	―
		2人称目的語	―
仮定法	現在	不定活用	rejtőznék	rejtőznél	rejtőzne (または rejtőznék)	rejtőznénk	rejtőznétek	rejtőznének
		定活用	―
		2人称目的語	―
命令法	現在	不定活用	rejtőzzek  または rejtőzzem	rejtőzz または rejtőzzél	rejtőzzön または rejtőzzék	rejtőzzünk	rejtőzzetek	rejtőzzenek
		定活用	―
		2人称目的語	―
不定詞	rejtőzni		rejtőznöm	rejtőznöd	rejtőznie	rejtőznünk	rejtőznötök	rejtőzniük
その他分詞等			動名詞	現在分詞	過去分詞	未来分詞	副動詞	可能動詞
			rejtőzés	rejtőző	rejtőzött	―	rejtőzve	rejtőzhet

派生語

• rejtőzködik

( 動詞派生接頭辞を伴って):

• elrejtőzik

参考文献

• rejtőzik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN