vendégel

ハンガリー語

発音

• IPA(?): /ˈvɛndeːɡɛl/
• 分綴: ven‧dé‧gel

語源

vendég +‎ 接尾辞 "-el (動詞形成接尾辞)"

動詞

vendégel

1. (他動詞) 饗（もてな）す、御馳走する、奢（おご）る。

活用

vendégel の動詞活用形

			1人称単数	2人称単数(親称)	3人称単数, 2人称単数(敬称)	1人称複数	2人称複数(親称)	3人称複数, 2人称複数(敬称)
直説法	現在	不定活用	vendéglek または vendégelek	vendégelsz	vendégel	vendéglünk または vendégelünk	vendégeltek	vendégelnek
		定活用	vendéglem または vendégelem	vendégled または vendégeled	vendégli または vendégeli	vendégeljük	vendéglitek または vendégelitek	vendéglik または vendégelik
		2人称目的語	vendégellek	―
	過去	不定活用	vendégeltem	vendégeltél	vendégelt	vendégeltünk	vendégeltetek	vendégeltek
		定活用	vendégeltem	vendégelted	vendégelte	vendégeltük	vendégeltétek	vendégelték
		2人称目的語	vendégeltelek	―
仮定法	現在	不定活用	vendégelnék	vendégelnél	vendégelne	vendégelnénk	vendégelnétek	vendégelnének
		定活用	vendégelném	vendégelnéd	vendégelné	vendégelnénk	vendégelnétek	vendégelnék
		2人称目的語	vendégelnélek	―
命令法	現在	不定活用	vendégeljek	vendégelj または vendégeljél	vendégeljen	vendégeljünk	vendégeljetek	vendégeljenek
		定活用	vendégeljem	vendégeld または vendégeljed	vendégelje	vendégeljük	vendégeljétek	vendégeljék
		2人称目的語	vendégeljelek	―
不定詞	vendégelni		vendégelnem	vendégelned	vendégelnie	vendégelnünk	vendégelnetek	vendégelniük
その他分詞等			動名詞	現在分詞	過去分詞	未来分詞	副動詞	可能動詞
			vendéglés	vendéglő または vendégelő	vendégelt	vendéglendő または vendégelendő	vendégelve	vendégelhet

派生語

• vendéglő

(動詞派生接頭辞を伴って):

• megvendégel

参考文献

• vendégel in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN