meghiúsul

ハンガリー語

発音

• IPA(?): /ˈmɛkhiʲuːʃul/
• 分綴: meg‧hi‧ú‧sul

語源

接頭辞 meg- +‎ hiúsul

動詞

meghiúsul

1. (自動詞) 水の泡になる、無に帰する、立消えになる、煙のように消える、潰える、失敗に帰する、駄目になる。

   類義語: füstbe megy, lehetetlenné válik, semmivé válik, halomba dől, kútba esik, zátonyra fut

活用

meghiúsul の動詞活用形

			1人称単数	2人称単数(親称)	3人称単数, 2人称単数(敬称)	1人称複数	2人称複数(親称)	3人称複数, 2人称複数(敬称)
直説法	現在	不定活用	meghiúsulok	meghiúsulsz	meghiúsul	meghiúsulunk	meghiúsultok	meghiúsulnak
		定活用	自動詞は定活用を使用しない
		2人称目的語	―
	過去	不定活用	meghiúsultam	meghiúsultál	meghiúsult	meghiúsultunk	meghiúsultatok	meghiúsultak
		定活用	―
		2人称目的語	―
仮定法	現在	不定活用	meghiúsulnék	meghiúsulnál	meghiúsulna	meghiúsulnánk	meghiúsulnátok	meghiúsulnának
		定活用	―
		2人称目的語	―
命令法	現在	不定活用	meghiúsuljak	meghiúsulj または meghiúsuljál	meghiúsuljon	meghiúsuljunk	meghiúsuljatok	meghiúsuljanak
		定活用	―
		2人称目的語	―
不定詞	meghiúsulni		meghiúsulnom	meghiúsulnod	meghiúsulnia	meghiúsulnunk	meghiúsulnotok	meghiúsulniuk
その他分詞等			動名詞	現在分詞	過去分詞	未来分詞	副動詞	可能動詞
			meghiúsulás	meghiúsuló	meghiúsult	―	meghiúsulva	meghiúsulhat

関連語

• meghiúsít

参考文献

• meghiúsul in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN