névelő
nevelő も参照。
ハンガリー語
[編集]発音
[編集]語源
[編集]名詞
[編集]névelő (複数・主格 névelők)
- (品詞) 冠詞。
格変化
[編集]| 語形変化 (語幹: 長/高母音 , 母音調和: 前舌円唇) | ||
|---|---|---|
| 単数 | 複数 | |
| 主格 | névelő | névelők |
| 対格 | névelőt | névelőket |
| 与格 | névelőnek | névelőknek |
| 具格 | névelővel | névelőkkel |
| 因格 | névelőért | névelőkért |
| 変格 | névelővé | névelőkké |
| 到格 | névelőig | névelőkig |
| 様格(ként) | névelőként | névelőkként |
| 様格(ul) | — | — |
| 内格 | névelőben | névelőkben |
| 上格 | névelőn | névelőkön |
| 接格 | névelőnél | névelőknél |
| 入格 | névelőbe | névelőkbe |
| 着格 | névelőre | névelőkre |
| 向格 | névelőhöz | névelőkhöz |
| 出格 | névelőből | névelőkből |
| 離格 | névelőről | névelőkről |
| 奪格 | névelőtől | névelőktől |
| 非限定的 所有形単数 |
névelőé | névelőké |
| 非限定的 所有形複数 |
névelőéi | névelőkéi |
névelőの所有形
派生語
[編集]成句
[編集]参考文献
[編集]- névelő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN