g
表示
記号
[編集]g
参照
[編集]- ɡ(IPA 記号)
文字コード
[編集]ハンガリー語
[編集]語源1
[編集]発音
[編集]文字
[編集]格変化
[編集]語形変化 (語幹: 長/高母音 , 母音調和: 前舌非円唇) | ||
---|---|---|
単数 | 複数 | |
主格 | g | g-k |
対格 | g-t | g-ket |
与格 | g-nek | g-knek |
具格 | g-vel | g-kkel |
因格 | g-ért | g-kért |
変格 | g-vé | g-kké |
到格 | g-ig | g-kig |
様格(ként) | g-ként | g-kként |
様格(ul) | — | — |
内格 | g-ben | g-kben |
上格 | g-n | g-ken |
接格 | g-nél | g-knél |
入格 | g-be | g-kbe |
着格 | g-re | g-kre |
向格 | g-hez | g-khez |
出格 | g-ből | g-kből |
離格 | g-ről | g-kről |
奪格 | g-től | g-ktől |
非限定的 所有形単数 |
g-é | g-ké |
非限定的 所有形複数 |
g-éi | g-kéi |
複合語
[編集]参照
[編集]- (ラテン文字) betű; A a, Á á, B b, C c, Cs cs, D d, Dz dz, Dzs dzs, E e, É é, F f, G g, Gy gy, H h, I i, Í í, J j, K k, L l, Ly ly, M m, N n, Ny ny, O o, Ó ó, Ö ö, Ő ő, P p, R r, S s, Sz sz, T t, Ty ty, U u, Ú ú, Ü ü, Ű ű, V v, Z z, Zs zs. 拡張された文字 Q q W w X x Y y. よく使われるもの: ch. 区別されるもの: à ë. 姓 (一部): ä aa cz ds eé eö ew oe oó th ts ÿ.
語源2
[編集]gramm「グラム」 の略語
名詞
[編集]g (複数・主格 g-ok)
- (単位, 略語) グラム。
- 質量の単位、0.001キログラム。
格変化
[編集]語形変化 (語幹: -o-, 母音調和: 後舌) | ||
---|---|---|
単数 | 複数 | |
主格 | g | g-ok |
対格 | g-ot | g-okat |
与格 | g-nak | g-oknak |
具格 | g-mal | g-okkal |
因格 | g-ért | g-okért |
変格 | g-má | g-okká |
到格 | g-ig | g-okig |
様格(ként) | g-ként | g-okként |
様格(ul) | — | — |
内格 | g-ban | g-okban |
上格 | g-on | g-okon |
接格 | g-nál | g-oknál |
入格 | g-ba | g-okba |
着格 | g-ra | g-okra |
向格 | g-hoz | g-okhoz |
出格 | g-ból | g-okból |
離格 | g-ról | g-okról |
奪格 | g-tól | g-októl |
非限定的 所有形単数 |
g-é | g-oké |
非限定的 所有形複数 |
g-éi | g-okéi |
参考文献
[編集]- (音素、文字、略語): g in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN
- (音名、音階名): g in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN