ősz
ナビゲーションに移動
検索に移動
ósz も参照。
ハンガリー語
[編集]発音
[編集]語源1
[編集]- マンシ語 таквс (takvs) (北部方言)、tüks (南部方言)
- ウドムルト語 сӥзьыл (sïzʹyl)
- エルジャ語 сёксь ( śokś )
- フィンランド語 syksy
- エストニア語 sügis
名詞
[編集]ősz (複数・主格 őszök)
用法
[編集]「春に」「秋に」の場合、具格接尾辞-val/-velを付ける。(tavasszal, ősszel)
「夏に」「冬に」の場合、上格接尾辞-n/-en/-on/-önを付ける。(nyáron, télen)
格変化
[編集]語形変化 (語幹: -ö-, 母音調和: 前舌円唇) | ||
---|---|---|
単数 | 複数 | |
主格 | ősz | őszök |
対格 | őszt | őszöket |
与格 | ősznek | őszöknek |
具格 | ősszel | őszökkel |
因格 | őszért | őszökért |
変格 | ősszé | őszökké |
到格 | őszig | őszökig |
様格(ként) | őszként | őszökként |
様格(ul) | — | — |
内格 | őszben | őszökben |
上格 | őszön | őszökön |
接格 | ősznél | őszöknél |
入格 | őszbe | őszökbe |
着格 | őszre | őszökre |
向格 | őszhöz | őszökhöz |
出格 | őszből | őszökből |
離格 | őszről | őszökről |
奪格 | ősztől | őszöktől |
非限定的 所有形単数 |
őszé | őszöké |
非限定的 所有形複数 |
őszéi | őszökéi |
őszの所有形
派生語
[編集]複合語
[編集]語源2
[編集]語源不明
形容詞
[編集]ősz (比較級 őszebb, 最上級 legőszebb)
格変化
[編集]語形変化 (語幹: -e-, 母音調和: 前舌円唇) | ||
---|---|---|
単数 | 複数 | |
主格 | ősz | őszek |
対格 | őszet | őszeket |
与格 | ősznek | őszeknek |
具格 | ősszel | őszekkel |
因格 | őszért | őszekért |
変格 | ősszé | őszekké |
到格 | őszig | őszekig |
様格(ként) | őszként | őszekként |
様格(ul) | — | — |
内格 | őszben | őszekben |
上格 | őszön | őszeken |
接格 | ősznél | őszeknél |
入格 | őszbe | őszekbe |
着格 | őszre | őszekre |
向格 | őszhöz | őszekhez |
出格 | őszből | őszekből |
離格 | őszről | őszekről |
奪格 | ősztől | őszektől |
非限定的 所有形単数 |
őszé | őszeké |
非限定的 所有形複数 |
őszéi | őszekéi |
派生語
[編集]参考文献
[編集]- (秋): ősz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN
- (白髪の): ősz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN