lak
表示
アイスランド語
[編集]名詞
[編集]- シーツ。
動詞
[編集]lak
- lekaの過去第一人称単数形。
- lekaの過去第三人称単数形。
オランダ語
[編集]発音
[編集]- 押韻: -ɑk
名詞
[編集]lak 男性, 女性, 中性
- ラッカー。
動詞
[編集]lak
- lakkenの現在第一人称単数形。
アナグラム
[編集]セルビア・クロアチア語
[編集]語源1
[編集]発音
[編集]形容詞
[編集]lȁk (キリル文字 ла̏к)
関連語
[編集]語源2
[編集]発音
[編集]名詞
[編集]lȁk 男性 (キリル文字 ла̏к)
- ラッカー。
lak の格変化
チェコ語
[編集]名詞
[編集]lak 男性
- ラッカー。
関連語
[編集]デンマーク語
[編集]発音
[編集]名詞
[編集]lak 通性, 中性 (限定単数 lakken, 又は lakket, 非限定複数 lakker, 限定複数 lakkerne)
- ラッカー。
ハンガリー語
[編集]発音
[編集]語源
[編集]名詞
[編集]lak (複数・主格 lakok)
格変化
[編集]所有形は今日では j のあるものがより一般的であり、ないものは古風なものとなっている。所有形の変化についてはこのサイトも参照。
語形変化 (語幹: -o-, 母音調和: 後舌) | ||
---|---|---|
単数 | 複数 | |
主格 | lak | lakok |
対格 | lakot | lakokat |
与格 | laknak | lakoknak |
具格 | lakkal | lakokkal |
因格 | lakért | lakokért |
変格 | lakká | lakokká |
到格 | lakig | lakokig |
様格(ként) | lakként | lakokként |
様格(ul) | lakul | — |
内格 | lakban | lakokban |
上格 | lakon | lakokon |
接格 | laknál | lakoknál |
入格 | lakba | lakokba |
着格 | lakra | lakokra |
向格 | lakhoz | lakokhoz |
出格 | lakból | lakokból |
離格 | lakról | lakokról |
奪格 | laktól | lakoktól |
非限定的 所有形単数 |
laké | lakoké |
非限定的 所有形複数 |
lakéi | lakokéi |
lakの所有形
派生語
[編集]- lakik → lakályos, lakás, lakatlan, lakhatás, lakhatatlan, lakható, lakó, lakos, lakosság, lakott, lakozik, lakta
- lakocska
複合語
[編集](この項目で始まるもの):
- lakbér
- lakberendezés, lakberendező
- lakcím
- lakház (古語)
- lakhely
- lakosztály
- lakrész
- laktanya
- laktárs (古語)
- lakszoba (古語)
- lakváltoztatás (古語)
(この項目で終わるもの):
(固有名詞、地名):
- Abaújlak
- Acsalag (?< Acsa + lak)
- Alsóújlak
- Balatonszéplak
- Balatonújlak
- Csertalakos
- Farkaslaka
- Fertőszéplak
- Géderlak
- Geresdlak
- Illocska (< Újlak + -csa)
- Kacorlak
- Kaposújlak
- Kéttornyúlak
- Lak
- Lakhegy
- Magyarlak
- Mezőlak
- Mikosszéplak
- Nagylak
- Ormándlak
- Öreglak
- Pusztaottlaka
- Répcelak
- Rinyaújlak
- Stájerlakanina (< Stájerlak + Anina)
- Szamosújlak
- Szőlőskislak
- Tátraszéplak
- Vindornyalak
- Zalaújlak
- Zetelaka
- Zsáka (< Izsólaka)
- Zselickislak
参考文献
[編集]- lak in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN
ルオ語
[編集]名詞
[編集]lak (複数 lake)
- (解剖学) 歯。
ロジバン
[編集]Rafsi
[編集]lak
- lakseのrafsi。
ロヒンギャ語
[編集]語源
[編集]数詞
[編集]lak
- 十万。
ワロン語
[編集]語源
[編集]名詞
[編集]lak 男性
- (地形) 湖。
カテゴリ:
- アイスランド語
- アイスランド語 名詞
- アイスランド語 動詞 定形
- オランダ語
- オランダ語 名詞
- オランダ語 動詞 定形
- セルビア・クロアチア語
- セルビア・クロアチア語 スラヴ祖語由来
- セルビア・クロアチア語 国際音声記号あり
- セルビア・クロアチア語 形容詞
- セルビア・クロアチア語 ドイツ語由来
- セルビア・クロアチア語 イタリア語由来
- セルビア・クロアチア語 名詞
- セルビア・クロアチア語 男性名詞
- チェコ語
- チェコ語 名詞
- チェコ語 男性名詞
- デンマーク語 国際音声記号あり
- デンマーク語
- デンマーク語 名詞
- ハンガリー語
- ハンガリー語 国際音声記号あり
- ハンガリー語 音声リンクがある語句
- ハンガリー語 フィンウゴル祖語由来
- ハンガリー語 名詞
- ハンガリー語 古語・廃語
- ハンガリー語 詩的表現
- ハンガリー語 建物
- ルオ語
- ルオ語 名詞
- ルオ語 解剖学
- ロジバン
- ロジバン rafsi
- ロヒンギャ語
- ロヒンギャ語 ベンガル語由来
- ロヒンギャ語 数詞
- ワロン語
- ワロン語 ラテン語由来
- ワロン語 印欧祖語由来
- ワロン語 名詞
- ワロン語 地形